Hónap: 2018. március

Tudjuk, Önök várják az MKH rádióinak folytatását – ám most mégis más jön. Indokaink (szerintünk) respektálhatóak. Elsőnek azt hozzuk föl mentségünkre, hogy Dénes Om megbecsült külsős szerzőnk, s illetlenség lenne megváratni a cikkét. Másodsorban megemlítjük, hogy a változatosság gyönyörködtet – de ezt ugye már a régi latinok is gyakorta fölhozták írásaikban. Harmadrészt a téma frissessége és újdonsága is a mielőbbi publikálás mellett szól – negyedrészt pedig még nem írtuk meg a folytatást, így nincs mit ide iktatnunk.  Egyben itt köszönjük meg Dénes Om közösségért végzett munkáját és azt, hogy honlapunknak adta a közlés jogát.

T-26B parancsnoki változat

Ismét és nyomatékkal hangsúlyozzuk, amit nem írtál még meg, azt képtelenek vagyunk közölni. Viszont ha küldesz kéziratot s az megfelel a kellő színvonalnak, akkor az itt borítékolhatóan lejön. 

Folytatás “Szovjet harckocsirádiók HA8BDE Dénes tollából – I. rész” »

Mi volt előbb: az R/1 vagy az R/7?

E kérdés 2008-ban született, ha tetszik, indult útjára a „Katonai Hírközlés” című cikksorozat megjelenése után. Akkor és ott azt írtam, Kerényi István valószínűleg tévedett „A magyar katonai rádiózás hőskora” című könyvben írt visszaemlékezésében, amikor az R /7-et említette az elsőként elkészült magyar katonai rádiónak. A megnézett használati utasítások évszámai alapján úgy gondoltam, hogy az R/1-et és R/3-at készítették el először és csak később következett az R/7. Ennél a feltevésnél Vörös Béla nyugállományú ezredes írásaira is hivatkoztam, melyekben azt találta, hogy 1928-ban kezdték az R/1 kísérleteit. Alább HA8BDE Dénes Om helyreigazító levele olvasható, amelyet ez úton is köszönök Neki.

A fényképen az R/7a készülék látható a lábhajtású generátorral (HTI könyv, 1943)

Folytatás “Szépen sorban – HA8BDE Dénes Om levele az MKH rádiói kapcsán” »

Jelen számunkban az R/8-at tárgyaljuk. (Joggal kérdezhetik: hol az R/4?! Meglesz az, csak apró turpisság van a dologban.) Ide kívánkozik egy korábbi megjegyzésünk, amelyet érdemes újra felidézni, hiszen e nélkül nehéz megérteni a honvédség akkori vezetőinek rádiójelzési logikáját. A berendezések számozását minden esetben a feladat, és nem a születés sorrendje szabta meg. Elméletben előre meghatározták, hogy milyen célra miféle készüléket kívánnak rendszeresíteni – ezek után pedig a katonai büdzsé és szükségletek függvényében nekiláttak az egyes darabok fejlesztésének, megrendelésének. A legkisebb egységeknek az R/1-et, majd az egyre nagyobbakon át a vezérkarnak az R/18-at szánták. Így fordulhatott elő, hogy az R/11-es repülőrádiót már 1935-ben szolgálatba állították – miközben R/10-nek még híre-hamva sem volt.

Az R/8 elvi kapcsolási rajza a HTI 1943-as könyvéből

Folytatás “Szépen sorban – íme az R/8” »