Az átviteltechnikát általában az egyetemen tanítják. Persze arról már korunkban nem igen beszélnek, hogy mentül régebbi a lom, annál nehezebb az adatok átpréselése – és olykor maga a berendezés is. 🙂 Nos, az alant következő rövidke tudósítás az “élő rádióklub” kategóriába esik – hiszen a HA5KDR birtokában lévő Zil-131-es híradóautó felújításáról szól.
HA5IKS Pisti a félhomályban és az alacsony belmagasságban küzd az R-155U keretével… 🙂
Van ugye “az” állomás, amely hajdanán tele lett zsúfolva mindenféle földi lommal. A beltér bizonyos magasság fölött bosszantóan alacsony (By HA5IKS Psiti), a kültér viszont szép katonai zöld. A kettőnek látszólag nincs köze egymáshoz – ám ha jobban meggondoljuk, mégis van: a zöld tudottan nyugtatólag hat az idegekre, így a bevert fej is hamarabb gyógyul a csodás külső láttán, mintha valami bilikék polgári vackot kellene szemlélnünk. A Zil kereke persze ereszt, ezt időről-időre föl kell fújni a Légmester Kft.-től ajándékba kapott kompresszorral. Utóbbit, azaz magát a pressziót némi fejtörést és telefonos konzultációt (Tnx HA7PTY Pityesz!) követően HA5DON Don Om végezte el, míg a kaszniban HA5IKS Pisti és HA5CBM Miklós kitermelte a helyéről az R-155U vevőkészüléket. Fogta vagy húsz csavar (némelyik a leglehetetlenebb pontokon) – hol tízes, hol tizenhármas, hol tizennégyes, ahogy a dobozban hajdan Esztergomban a szerelők kezébe került az áru…
Az üres keret: ha minden benne van, kétszáztíz kilogrammot nyom – ha viszont az összes fiókot kiszedjük, “csak” hetven körül jár. Cserében viszont alaktalan mint öt tonna zsákolt krumpli és csupa alattomos él az egész, amely koránt sem mókás sebeket képes okozni az embernek. 😮 Egy figyelmetlen földre tétel, és az ujjaink csak huss, mint a viccben a csigák…
Persze jogos a kérdés: miért kell kiszerelni? A válasz szimpla: mert nem működik. Se ez, se a haverja. Viszont javítani csak úgy tudják a megfelelő helyen, ha mindent (értsd: mindet) beküldünk vele. Na ezért kellett kitermelni. Kész csoda, hogy a Zil ajtaján kifért.
Fiókok a félhomályban – a legkönnyebb alsó hangon hat kilogramm, míg a nagyja olyan húsz fölött jár… 🙂 A lepakolásban természetesen mindhárman teljes erőbedobással vettünk részt 🙂
Még a Zil kerekeinek fújása – és két pakolás közé iktatott szusszanás – alatt értesítettük HG6PTZ Tomit, aki a furgonnal Újpestről fürgén felgurult az Őzikébe. Ami befért, az helyet kapott IKS Psiti és CBM Miki kocsijában míg a nagy keret Tomi autójában landolt. Zárás után a csapat legördült Miki munkahelyére, ahol a portásokkal történt előzetes egyeztetés után ideiglenesen elhelyezhettük a lomhalmokat. Mit mondjak, feltűnést keltettünk, amint éjjel tíz után ezeket a titokzatos tárgyakat behordtuk az épületbe. 🙂
Az elszállítás szerdán történt, s abban felmérhetetlen segítséget adtak kollégáim és bájos klubtársunk egyben kisleányom, Andrea. Míg utóbbi a vékonyabb “fémtömegcikkeket” hordta ki, a hat markos férfi fölszámolta a lépcsőforduló alatt található kupit.
Sajnos lépcsőzni kellett, de hála Istennek került segítség gazdagon!
A javítómunka egyéb irányú elfoglaltságok okán a következő hónapban, azaz május 15-én indul. Amint lesz hír, azt rögvest megosztjuk az ápoltakkal. A cél, hogy június közepére minden klappoljon, s olyat villanjunk, amivel szokásunkhoz híven ismét letesszük a garast az asztalra… 🙂
Baráti 73!
HA5DON Don, HA5IKS Pisti, HG6PTZ Tomi és HA5CBM Miklós