Tegnapi cikkünket folytatva most a Fu 8 következik. Nyomatékkal ismételjük, a birtokunkba jutott fénymásolt anyag nagyon-nagyon karcsú, de ettől még ami van, az eléggé izgalmas. A fényképek illusztrációk (!), s a 10 W S.c adót ábrázolják. A masina működik, ami esetünkben annyit tesz, hogy nyaranta, ha beüt végre a rég várt “terjengés” olykor felbúg a hangzótávírója a tíz méteres amateur sávon. 
Hogy a klasszikust idézzük: Feind hört mit! Azaz csak óvatosan, mert Az ellenség figyel! És amúgy ez tényleg nem vicc – tegyük rögvest hozzá: sajnos. Mármint nem a figyelem, hanem az, hogy van ellenség…
Van itt kérem tisztelettel minden: beszélőke és távíróbillentyű épp olyformán mint tápcsatlakozó. Csak a delejt kell neki megadni, oszt’ mehet a jel a zéterbe’.
A Fu 8-as berendezést a német harckocsianyaggal felszerelt ezred- és magasabb parancsnokságok használták a nagy kiterjedésben zajló harcok folyamán az ezredek és a zászlóaljak közötti híradásra. A saját készülékek közül együtt tudott dolgozni a magyar eredetű R/4, R/4a, R/4T, R/5, R/5a páncélos, az R/6, R/7a és az R/8 honvédségi, az R/11a, R/14 repülőgép illetve reptéri állomásokkal. (Emlékeztetőül: az említett lomhalmok közül korábban már számosat bemutattuk, így ha érdekelnek, keress vissza rájuk a honlapunkon.) Szervezeti beosztása szerint a T 38 Befehlswagen rádióállomásai a Fu 5 és a Fu 8.
A gégemikrofon és a beszváltó
Elvi felépítése az adó, a vevő, a hozzájuk tartozó – a tizenkét Voltos fedélzeti hálózatról dolgozó – két unformer és a korlátantenna. Távbeszélő és távíró üzemre egyaránt alkalmas, míg a hitelesítése külön berendezéssel történik. Kiszolgálását egy ember intézi. A vezérelt, hangolt erősítőkörös és kapacitív antennacsatolással szerelt adó 1.120-3.000 KHz között üzemel. Az adóban három darab RL12P35 mint oszcillátor és végerősítő, két darab RV12P2000 mint modulátor és egy RL12T15 mint rezgésellenőrző üzemel. A készülék antennateljesítménye harminc Watt.
Tudjuk, unalmas: de hát nem egy csoda, ahogy kinéz?
A kilenc csöves közvetett erősítésű szupervevő hullámterjedelme 830-3.000 KHz közé esik, jele M W. E.c.
A harminc Wattos adó fényképe a netről
A Fu 8-as állomás képe szintén a netről
Az adó áramfelvétele a tizenkét Voltos hálózatról a fűtés céljára 2,7 Amper, míg a négyszáz Voltos anódra kétszázötven milliamper jut a 30 b jelű unformerből. Utóbbi egyébként üzem közben tizenhat Ampert fal föl. A vevőberendezés a fűtésre 1,2 Amper eszik meg, míg a százötven Voltos anód esetében harminc milliampert. Az EUa nevű áramátalakító teljes fogyasztása tizenkét Voltról 2,5 Amper. Az egyidejű adás-vételhez 22,4 Amper, csak vételhez 3,7 Amper kell tizenkét Voltról. A hatótávolság egymás közt és mozgásban távíró esetén negyven, távbeszélőben pedig tíz kilométer. Állóhelyzetben az adatok hetven és huszonöt kilométerre híznak.
Az eredeti 10 W S.c felirat a rádió tetején
A rádiók a harckocsiban egy rugós keretben kaptak helyet. Az üzem menet vagy járó motorral történő állás alatt korlátlan, pihenő motorral egy óra adás és három-négy óra vétel. A 250 x 480 x 230 milliméteres adó súlya tizenkilenc, az átalakítóé tizennégy kilogramm. A 200 x 310 x 180 milliméteres vevő tizenhárom, míg a saját unformere hét kilogrammot nyom a latban. A Telefunken által gyártott készülék ára a HTI könyv szerint ismeretlen. A kiadvány megjegyzi, hogy utánpótlás a jövőben nem valószínű, mert a németek a nyolcvan Wattos adóra tértek át. A kiadvány készítésekor (vélhetően 1942-43 fordulóján) összesen három darab állt rendszerben belőle. A csapatoknak kiadott műszaki leírást – akárcsak a Fu 2 és a Fu 5 esetében – a HTI ültette át magyarra.
Közelkép…
Mára ennyi fért bele, de hamarosan folytatjuk – például a magyar készülékek ismertetésével.
Baráti 73!
HA5CBM
Miklós
Military Szakosztály