Izgalmas felhívást tett közzé a minap HA5LR Irházi Sándor amateur-társunk. Sanyi OM a Szputnyik-1 október 4-én esedékes szárnyalásának hatvan esztendős évfordulójára szeretne egy összeállítást készíteni. Azt kérte, bárki, aki tud valamit e hajdani jeles eseményről, jelentkezzen nála. A HA5KDR ezzel a rövidke interjúval kíván hozzájárulni az anyaggyűjtéshez.
Íme a Szputnyik-1 – hát nem fantasztikusan néz ki? Ugye, hogy igen! (forrás: wikipedia)
Bip-bip-bip – mindössze ennyit adott a magasból, mégis megváltoztatta a világtörténelmet. Csaknem hatvan esztendeje, 1957. október 4-én lőtték föl Bajkonurból az első műholdat, a Szputnyik-1-et. Az ötvennyolc centiméter átmérőjű, 83,6 kilogramm tömegű szerkezet négy darab, 2,4 méter hosszú antennát hordozott, s a fedélzetén lévő rádió teljesítménye mindössze egy Watt volt. A negyven és húsz MHz-en sugárzott Morze-jeleket a világ amatőrjei mellett a katonai állomások is figyelték – egyikük HA5CH Pista volt, aki a nagy idők tanújaként mesélte el nekünk a részleteket. Alább egy, a honlapunkon kevéssé megszokott miniinterjú következik.
HA5CH Pista a Magyar Rádióamatőr Szövetség Életműdíjának átvételekor (Forrás: HA5KHC)
– Honnan tudtátok, hogy jön a Szputnyik1?
– A rádió mondta be, utólag. A Szovjetunióban akkoriban nem volt divat előre bejelenteni a rakétakilövéseket, erről csak akkor tájékoztatták a nagyérdeműt, ha a szerkezet sikeresen elstartolt és pályára állt.
– Gondolom, a vételhez szükséges adatokat sem közölték…
– Ez csak részben igaz, lévén a frekvenciát bemondta a rádió, hiszen az volt a cél, hogy mentül több visszajelzés érkezzen. Ám a klasszikus pálya adatokat már természetesen nem tudatta senki. Amúgy ezek kalkulálása nem igényel egyetemi végzettséget, papír-ceruza módszerrel bárki rájöhet a lényegre.
– Hol vettétek a jeleket?
– A HA5KBP hívójelű állomáson, ami az akkori Engels, azaz a mai Erzsébet téren a Gödör nevű szórakoztató centrum helyén állt. Az egész komplexum az MHSZ-é volt, s a földszinten raktárak, az elsőn a repülő szövetség, a másodikon pedig a rádióamatőrök kaptak helyet.
– Ti melyik frekit figyeltétek?
– A munkában döntően Fáber Jóska (HA5JJ), Kékesi Laci (HA5FB) és Halápi Sándor vett részt, míg magam inkább csak megfigyeltem őket. Én már akkoriban is az URH technikával foglalkoztam, így főleg a többi, utóbb felbocsájtott Szputnyikról volt tapasztalatom. Persze ennek ellenére láttam, hogy a fiúk elég keményen megdolgoztak a sikerért.
– Mármint?
– Mivel nem álltak rendelkezésre a pályaszámításhoz szükséges adatok, az emberek leültek az RH készülék elé, s folyamatosan figyelték a sávot. Annyi könnyebbség volt csupán, hogy a rádió olykor bemondta, hogy hol hallották a bip-eket a magasból. Ez adott némi támpontot a tekintetben, hogy mikor kerülhet a műhold Budapest fölé vagy annak vonzáskörzetébe. De ismétlem, ez egy kemény, váltott műszakban végzet megfigyelés volt.
– Rögzítettétek a jeleket?
– Persze, egy BRG magnóval vettük föl az anyagot. Ám a szalag tudtommal sajnos már nincs meg.
– Az előbb említetted, hogy az URH vételbe már jobban belefolytál. Hallhatnánk erről is pár szót?
– Az MHSZ egy VU-2-es vevőt biztosított a munkához, ez már ötszáz MHz-ig dolgozott. Kiváló rádió volt, ezért nem nyúltunk bele, pusztán egy elektroncsöves előerősítőt építettünk hozzá. Amikor jött a hír a kilövésről, mindent fölraktunk a klub Csepel teherautójára, s kitelepültünk a János-hegyre, mert ott nem volt semmiféle zavarunk.
Mivel a wikipedia minden lényeges információt közöl a Szputnyik-1-ről, nem tartjuk fontosnak ezek megismétlését. Link
Baráti 73!
HA5CBM
Miklós
Military Szakosztály