Bármilyen gyűjtő – ha valóban komolyan gondolja a hobbiját – tág látóhatárral kell, hogy rendelkezzen. A szemlélet szélesítésének egyik módja a hazai és külföldi szakmai oldalak figyelése, az újdonságok folyamatos szondázása – s ha esetleg a pénztárca megengedi, egy jól kiválasztott, a külhoni militarysta hobbistákat egybefésülő klub tagságának felvétele. Persze nem árt, ha az ember legalább alapszinten beszél oroszul és angolul – de ha mégsem, akkor még mindig ott a Google fordítója, ami azért tól-ig határok között egészen jól elboldogul az idegen szakkifejezésekkel. Az alábbi rövidke írás az egyik legnagyobb európai, katonai rádiógyűjtőket (helyes kifejezéssel élve: ápoltakat) tömörítő szervezet, a Surplus Radio Society (SRS) lapját és legújabb kiadványát tárja elétek.
Mindannyian ismerünk nemzetközi sóhivatalokat. Efféle volt anno a Népszövetség, mostanság meg (mondjuk) az ENSZ – s persze a sort még hosszan lehetne folytatni. Mivel azonban mi egy szabályosan működő klub vagyunk, s nem az ügyeletes hazai amatőr-megmondóember, maradjunk a témánknál, s mutatunk nektek (a sajátunkon túl) egy olyan, ezúttal külhoni közösséget, ahol a tagdíjért cserében történik is valami.
Az SRS negyed százada működik. Lelkes hollandusok alapították, csupa olyan ápolt, aki úgy vélte, tenni kéne valamit a katonai rádiótechnika megőrzéséért. A tagsági díj idén (emlékeim szerint) negyven euró volt egy évre – ami magyar viszonyok között sem sok, pláne annaek fényében, hogy ezért a pénzért évi négy, rendre megérkező, s igen téma gazdag újságot is küldenek a részünkre. (Lásd alább.)
Természetesen a cikkek nem angolul, hanem „hazai” idiómában születnek, de hát az ember azért gyűjtő, hogy az efféle akadályokat is valahogy megugorja. Magyarán ha egy paprra nyomott dolgozat felkelti az ápolt érdeklődését, azonnal előugrik (digitális) polcról a(z on-line) szótár, s már meg is van fejtve (példának okáért) a fantasztikusan kiejthetetlen „leesbaarheid” értelme. 🙂
Senkinek sem tesz jót, ha folyton „de oplossing komt bij u thuis”. 😉
Nos, az SRS a fentebb említett tagdíjért cserében a minap egy nagyobbacska csomagot küldött – gyomrában a címlapon szereplő, háromszázötvenkét oldalas kiadvánnyal. A Louis Meulstee által jegyzett könyvnek persze már volt előzménye (lásd például az Amazon-on), de a mostani egységesítve mutatja be az olvasónak a British Army összes, 1910 és 1948 között létezett rádiókészülékét. Természetesen nem kapcsolási rajzok és használati utasítások kollekciójára kell gondolnunk, hanem fényképekre és adatsorokra – ám a mű még így is aranybánya minden ápoltnak. S amúgy azt sem tanácsos szem elől téveszteni, hogy a brit hadi rádiótechnika – pár valóban emblematikusnak mondható termékét leszámítva – eléggé ismeretlen terepnek számít honunkban.
A kiadvánnyal jött egy apró füzet is – címlapján a jó öreg, s ezúttal német feliratos R-104M-el. Jó látni, hogy efféle vasak is akadnak Hollandiában!
S akkor ez itt a „reclame” helye: ha érdekelnek a nemzetközi trendek, továbbá képesek vagytok túllépni a közösségi oldalak adta „élményeken” s még a küzdeni akarás (értsd például fordítás) sem halt ki belőletek totálisan, akkor javasoljuk (legalább) az SRS oldalának rendszeres figyelését. Ha pedig még egy kis anyagi mozgástér is rendelkezésre áll, akkor folyamodjatok tagságért.
Szerintünk megéri.
73!
HA5CBM
Miklós
Military Szakosztály